A délkelet-ukrajnai biztonsági helyzet súlyosbodásáról, és a válság rendezéséről tárgyalt telefonon az ukrán, az orosz, a francia elnök és a német kancellár –jelentették keddre virradóra kijevi és moszkvai hírügynökségek, idézve az ukrán és az orosz elnöki hivatal közleményeit.
Az orosz elnöki hivatal szerint a válság rendezésében közreműködő „normandiai négyek” – Petro Porosenko ukrán, Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia elnök, illetve Angela Merkel német kancellár – megvitatták a politikai rendezés lehetőségeit Délkelet-Ukrajnában, hangsúlyozták a tűzszünet betartásának fontosságát. Egyetértettek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni az EBESZ megfigyelő csoportjának misszióját a válságövezetben azáltal, hogy nagyobb jogosítványokkal ruházzák fel. „Vlagyimir Putyin felszólította az ukrán fegyveres csoportokat, hogy azonnal vessenek véget a donyec-medencei települések lövetésének” – áll az orosz elnöki hivatal tájékoztatójában.
Szükség van a párbeszédre
Putyin hangsúlyozta, hogy a rendezés kulcsfontosságú elemévé kell válnia Kijev és Donyec, illetve Luhanszk közvetlen párbeszédének. Az orosz fél átadta a normandiai partnereknek a két kelet-ukrajnai szakadár köztársasággal egyeztetett javaslatcsomagot, amely a helyi választások megtartásáról, a térség különleges jövőbeni státusáról, az amnesztiáról és decentralizációról szól.
Az ukrán elnöki hivatal szerint Porosenko a térségbeli biztonsági helyzet súlyosbodásáról tájékoztatta tárgyalópartnereit, kiváltképpen az Avgyijivka környékét érőt támadásokról. Mindnyájan egyetértettek abban, hogy a politikai párbeszéd folytatásához el kell érni a teljes fegyvernyugvást és a helyzet jelentős csillapodását. Porosenko hangsúlyozta, hogy ehhez Oroszországnak ki kell vonnia csapatait a megszállt ukrajnai területekről, le kell állítania a fegyverszállításokat és zsoldosok továbbítását a térségbe.
A pilótanő még mindig nem szabad
Petro Porosenko felszólította Oroszországot, hogy engedje szabadon az összes ukrajnai foglyot, köztük Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanőt. Elfogadhatatlannak nevezte a krími tatárok jogainak folytonos megsértését az Oroszország által megszállt Krím félszigeten, és az üldöztetések befejezésére, a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátására szólította fel Moszkvát.